Artopéd paradoxon - Pécsi Harmadik Színház

Artopéd paradoxon  - Pécsi Harmadik Színház
2017.10.29, vasárnap - 19:00

Rendezés /Írás /Látvány: Perovics Zoltán

Az 1990-ben alapított Metanoia Artopédia a színházi társadalmon kívülálló színházakhoz képest is kívülálló, semmilyen értelemben sem praktikus, nem kifizetődő. Ebben az artopéd szabadságban vállalja azt a tartalmi és formai építkezést/perfekcionizmust, amely időigényes és kockázatos ugyan, de amely a kísérletezés/felfedezés egyedüli lehetőségét adja. Nyomorúságosan termékeny külső/belső ingamozgás ez, a jelenvalóság, az ismeretlen és a képzelet egybegyújtó centrumában. Az Artopédlandiában foganó katarzispont létezésünk teljességéért ragyog, ha valóban kihordjuk, ellenkező esetben ott az áramvonalas, praktikus koraszülött, a halott és divatos középszer. Ma mindenütt ez van.
Pero (Perovics Zoltán) színháza a rend színháza, ahol a tárgyak és a fények és a szövegek és a szereplők egymásra felelnek, mint egy régi jó svájci óramű. Ez az ember a színház megszállottja. Ennek az embernek látomásai vannak, ez az ember a látomásait lepkehálóval elcsípi és vasba önti, fénybe, 220 Voltba, emeltyűkbe, hogy visszaadja őket a szellemvilágnak. Megszállott. Van Gogh, Artaud…kasztjából. Halász Péter

Artopéd paradoxon – feljegyzések a jövőről c. előadásról:
Úgy tűnik, az ügyeletes Diabolosnak már kísértenie sem kell, mert tökéletesen önjáróvá lett bolygónkon az emberi hülyeség. Ez pl. a mityinói temetőben világító, alumíniumfóliába és ólomlemezekbe csomagolt forrórészecskék paradox halhatatlanságában, vagy a fukhusimai izotópok kiszámítható alaposságában is megmutatkozik. Az sem elképzelhetetlen, hogy a Diabolos szükségtelen kallódását és idegenségét azzal a saját szempontjából mindenképpen skizofrénnek tűnő gondolattal nyugtázná, hogy ebben a tökéletesen elhibázott teremtésben elérkezettnek látja az időt arra, hogy az égi-földi hatalmaktól éppen ő kérjen felhatalmazást az emberDiabolosok azonnali exorcizmusára.
Artopéd paradoxonunk szerényen csak a Fő-mellékállású gyakorlódiplomaták exorcizmusára vállalkozik, ám a helyzet komolyságára való tekintettel az artopéd képzeletben felszentelt nem evilági szertartásvezetők mellett, az árva és halott gyerekek kórusa, egy klott gatyás – vagy annál komplikáltabb öltözetű – Justitia, és egy leárazott Rocamadouri Fekete Madonna szobrocskái is szóhoz juthatnak majd.
Az előadás Szvetlana Alekszejevics, Franz Kafka, Friedrich Nietzsche, Paizs Miklós, Perovics Zoltán írásainak, valamint archív és jelenkori dokumentumok, híranyagok és egyéb statisztikai szövegek felhasználásával készült.

Szereplők:

Erdély Perovics Andrea
Paizs Miklós
Varga Szűcs Dóra
Varga Vera
Lencsés Gyula

  • Trónus: Kiss Attila Etele
  • Ruhák, kiegészítők: Csúri Anna
  • Hangkeverés: Lengyel Zoltán
  • Hang: Szokol Szilárd
  • Rendezőasszisztencia, szerkesztés: Erdély Perovics Andrea

Proics Lilla írása a Thealter Internationel színházi portálon:
Álomvalóság (Metanoia Artopédia: Artopéd paradoxon – feljegyzések a jövőről)

Támogatók: Grand Café, EMMI, Patyolat//PRÓBAüzem, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata

 

További információ: http://pecsiharmadikszinhaz.hu/artoped-paradoxon/

Megosztom:     iWiWiWiW     FacebookFacebook     TwitterTwitter Nyomtatóbarát verzióNyomtatóbarát verzió


< vissza a programokhoz

HOZZÁSZÓLÁSOK


AJÁNLÓ - további programok a kategóriában

Jelenleg nincs program a választott kategóriában () az adatbázisunkban.